February 5, 2016

November 18, 2014

Please reload

Recent Posts

Semmi nem megy pocsékba

March 1, 2016

Avagy hogyan készítsünk instant élelmiszert házilag!

A fejlettebb országokban rengeteg élelmiszert dobunk ki a szemétbe, jobb esetben a komposzba, holott egy kis munkával tartósíthatjuk is természetes módon ezeket mindenféle high tech cucc nélkül.

 

Mindenki ismeri a boltok többségében kapható olcsó és silány tápanyagtartalmú instant tésztás leveseket és társait, vagy a ritkábban kapható jobb minőségű de drága élelmiszereket, aszalt gyümölcsöket.

Lehet találni a piacon profi túlélő csomagokat, amik a komplett tápanyagforrást tartalmazzák, akár hónapokra is az egyszerűbbektől a változatosabb

kiszerelésűekig – ezeket használják a különféle hadseregek, de hegyi házakban is sokan tartanak belőle, továbbá hajókon is minden mentőtutajban elvileg ott kellene lennie ezeknek.

 

Ezek többnyire méreg drágák, nem biztos hogy nincs benne vegyszer, ismeretlen eredetű összetevőket, GMO-kat, glyphozátot tartalmazhatnak, ami az Agent Orange nevű vegyifegyver/"növényvédőszer" hasonlóan mérgező utódja

 ( A vietnami háborúban az Agent Orange nevű vegyi turmixot használta az amerikai hadsereg a dzsungelek irtására, hogy a Viet Cong ne tudjon elrejtőzni a fegyvereik elől - mellékhatásként pedig több százezer csecsemő születik a mai napig durva születési rendellenességekkel a Mekong deltájában, Kambodzsában és Vietnámban )  Az amerikai MRI-től egy ismerősöm ételallergiátkapott, miután hónapokig ezen élt.

 

Szóval sokkal jobb alternatíva a fentiekre, ha maga készíti el az ennivalóját az ember, így garantáltan vegyszermentes lehet - feltéve ha ilyen alapanyagot szerzünk be, egyben takarékoskodni is segít, hogy élelmiszer ne kerüljön a kukába, és a saját ízlésünknek megfelelően készíthetjük el.. Ha bármilyen főzésből marad nyersanyag, jó lessz az még túrázni, akár szárazon, vagy vízen, de akár a munkahelyen is tarthatunk belőle vésztartaléknak.

 

A tartós instant élelmiszerek alapja a vízelvonással tartósítás – avagy szárítás/aszalás. Ezt megtehetjük bármilyen magasabb nedvességtartalmú élelmiszerrel. A magas zsírtartalmú alapanyagoknál avasodhat a zsír/olaj, ez csökkenti az eltarthatóságot, míg az zsírszegény élelmiszereket akár évekre, évtizedekre is tartósíthatjuk. Készíthetünk egyszerű szárítványokat, amiket külön tárolunk, vagy összeállíthatunk komplett menüket. Ilyen menüt már én is készítettem - vitorlázáshoz is teljesen kompatibilis, zacskó helyett páramentesen záródó nagyobb edényt javaslok, hogy ne keletkezzen hulladék - és így nagyobb adagokat is lehet egy helyen tárolni. 

 

A vízelvonás egyik legjobb és legegyszerűbb eszköze a saját építésű aszaló. Saját aszalót viszonylag könnyen készíthetünk különböző méretekben. Erre jó példákat szerte találni az interneten, mindenki találjon rá a számára legszimpatikusabbra. A képen látható hálós megoldás annyival jobb, hogy könnyedén szellőzik, érvényesülhet a napsugárzás fertőtlenítő hatása, illetve könnyű konstrukció. Elvileg aszalhatunk egy fémtálcán is, de a hálót nem érdemes elhagyni mert a madarak is szeretik a csemegét. Természetesen lehet készíteni nagyobbakat is, akár szilárd falút nagyobb méretben.

 

Szóval, ha már van egy jó aszalónk a fedélzeten, akkor folyamatosan tudjuk használni a jó kis szárítónkat, nem marad sosem zöldség, gyümölcs, vagy akár hús/hal belek nélkül, ami megromlana. Magát a szárítót tudjuk használni akár menet közben is, ha nincsenek nagy hullámok – egyszerűen akasszuk a boom-ra ha napokig amúgy sem változtatunk irányt, vagy olyan helyre ahol nem zavaró. Ugyan így öbölben horgonyon is használhatjuk, mondjuk egy óceánátkelés megkezdése előtt. A szárított húst sok helyen fogyasztják a világon, Jerky néven pl észak amerikában dívik. Szeleteljük az alapanyagot vékony csíkokra, hogy hamar száradjanak ki. A húst darálhatjuk is, és fűszerezve kis lapocskákat gyárthatunk belőle. Ezután csak a tárolásról kell gondoskodni, jól zárható dobozokat/tárlóedényeket használhatunk erre a célra. A lényeg, hogy nedvesség ne kerülhessen bele. Ha teszünk bele pár szem rizst vagy egy kevés sót, az a maradék nedvességet megköti.

 

Készíthetünk komplett menüket is előre összekeverve az összetevőket, megfűszerezve – így ezek bármikor elővehetőek egy fárasztóbb napon, csak forró vizet kell hozzá adni, és már lehet is enni. Ez kifejezetten hasznos, ha szólóban vitorlázunk, és csak kevés idő van főzni.

 

Mivel a kiszárított zöldségek, gyümölcsökben csökken a vitamintartalom, hasznos lehet még, ha csíráztatunk a hajón pl gabonát. Bear Grylls is mint lehetséges vitaminforrást a zöld füveket említi a vadon törvénye című könyvében. Csíráztatás mellett fogyaszthatunk még tengeri nagy algákat is, mint például a spagettialga, tengeri szőlő, kelp, wakame, stb..

 

 

A szárított élelmiszer előnyei a konzervekkel szemben:

- kis tömegű, a konzerv súlyának nagy részét a víz teszi ki

- könnyen porciózható, a kinyitott konzervet mind meg kell enni különösen a trópusokon.

- olcsó

- ha nagyobb mennyiségben készítünk, kereskedhetünk vele kikötőkben

 

forrás: részben saját kútfő/tapasztalat és mindenféle könyvek

 

Végül itt olvashattok hat receptet kezdetnek:

http://www.goodshomedesign.com/6-instant-meals-for-backpacking-just-add-boiling-water/

 

 

 

 

Please reload

Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Social Icon

© 2013 Thinker Boat Expedition

   Powered by passion, the wind & nature